LogeionPerseus analysis of δεινώ:
δεινός (fearful, terrible): masc/neut nom/voc/acc dual
LSJ entry
δεινός 1
δεινός,
ή,
όν, (
δέος, cf. Pl. La. 198b)
A. fearful, terrible; in Hom.,
of persons and things, Χάρυβδις Od. 12.260;
κλαγγή Il. 1.49;
ὅπλα 10.254:
freq. in neut., δεινὸν ἀῧσαι 11.10;
βροντᾶν 20.56;
δεινὸν δέρκεσθαι 3.342;
παπταίνειν Od. 11.608;
δεινὰ δʼ ὑποδρὰ ἰδών Il. 15.13;
δ. ἰδέσθαι fearful to behold, Od. 22.405;
δ. μὲν ὁρᾶν, δ. δὲ κλύειν S. OC 141;
εἰ καὶ δεινόν τῳ ἀκοῦσαι Th. 1.122;
δεινὴ παρὰ τοῖς εἰδόσιν ἡ βάσανος And. 1.30;
in milder sense, awful, δεινή τε καὶ αἰδοίη θεός Il. 18.394,
cf. 3.172,
Od. 8.22,
etc.; τὸ δεινόν danger, suffering, horror, A. Ch. 634,
etc.; awe, terror, Id. Eu. 517;
ὅπου τὸ δ. ἐλπὶς οὐδὲν ὠφελεῖ S. Fr. 196;
πρὸς τὸ δ. ἔρχεσθαι ib.351:
in pl., ἐκτὸς ὄντα πημάτων τὰ δείνʼ ὁρᾶν Id. Ph. 504;
εἰ δείνʼ ἔδρασας, δεινὰ καὶ παθεῖν σε δεῖ Id. Fr. 962,
etc.; δεινὸν γίγνεται μή . . there is danger that . .,
Hdt. 7.157;
οὐδὲν δεινοὶ ἔσονται μὴ ἀποστέωσιν no fear of their revolting, Id. 1.155,
etc.; δεινότατον μή . . the greatest danger lest . .,
And. 3.1;
δεινόν ἐστι, c. inf.,
it is dangerous to do, Lys. 12.87;
δεινὸν ποιεῖσθαι take ill, complain of, be indignant at a thing: abs., Th. 1.102,
etc.: c. inf.,
ὑπὸ Μήδων ἄρχεσθαι Hdt. 1.127,
etc.; also δεινὰ ποιεῖν make complaints, Id. 3.14,
5.41;
ἐν δεινῷ τίθεσθαι J. AJ 18.9.8;
δεινόν τι ἔσχε αὐτὸν ἀτιμάζεσθαι Hdt. 1.61;
δεινὸν or δεινὰ παθεῖν suffer illegal, arbitrary treatment, Ar. Ra. 252,
cf. Pl. Prt. 317b,
etc.; δεινότερα π. Th. 3.13;
τὸ δ. τὸ πείσομαι Hdt. 7.11:
in Oratt., δεινὸν ἂν εἴη εἰ . . And. 1.30,
Lys. 12.88,
etc. Adv. -νῶς, φέρειν Hdt. 2.121.γʹ;
δ. καὶ ἀπόρως ἔχει μοι I am in dire straits, Antipho 1.1;
δ. ἔχειν τῇ ἐνδείᾳ X. An. 6.4.23;
δ. διατεθῆναι τυπτόμενος Lys. 3.27.
II. marvellously strong, powerful:
δ. σάκος the mighty shield, Il. 7.245;
simply, wondrous, marvellous, strange, τὸ συγγενές τοι δεινὸν ἥ θʼ ὁμιλία kin and social ties have strange power, A. Pr. 39;
δ. τὸ κοινὸν σπλάγχνον Id. Th. 1036;
δ. τὸ τίκτειν S. El. 770;
πολλὰ τὰ δ. κοὐδὲν ἀνθρώπου -ότερον πέλει. Id. Ant. 333;
δ. ἵμερος, ἔρως, Hdt. 9.3,
Pl. Tht. 169c;
οἶκτος S. Tr. 298,
etc.; δ. λέγεις πρᾶγμα Pl. Euthd. 298c;
δ. γʼ εἶπας, εἰ καὶ ζῇς θανών S. Aj. 1127;
freq. δεινὸν ἂν εἴη εἰ . . it were strange that . .,
as E. Hec. 592.
Adv. -νῶς marvellously, exceedingly, δ. μέλαινα, ἄνυδρος, Hdt. 2.76,
149;
δ. ἐν φυλακῇσι εἶναι Id. 3.152;
δ. πώς εἰμʼ ἐπιλήσμων Metag. 2,
etc.: Comp. -οτέρως Sch. Min.Il. 7.97.
III. clever, skilful, first in Hdt. 5.23 ἀνὴρ δ. τε καὶ σοφός; of Odysseus, γλώσσῃ . . δεινοῦ καὶ σοφοῦ S. Ph. 440,
cf. OC 806,
Antipho 2.2.3,
Lys. 7.12;
σοφὸς καὶ δ. Pl. Prt. 341a;
opp. σοφός, of practical ability, Id. Phdr. 245c,
Tht. 164d;
opp. ἰδιώτης, D. 4.35:
c. inf.,
δεινὸς εὑρεῖν A. Pr. 59;
δεινοὶ πλέκειν τοι μηχανὰς Αἰγύπτιοι Id. Fr. 373;
δ. λέγειν clever at speaking, S. OT 545,
etc.; δ. εἰπεῖν is rare, D. 20.150;
νόσος δ. φαγεῖν Ar. Nu. 243;
δ. πράγμασι χρῆσθαι D. 1.3;
αἱ εὐπραξίαι δ. συγκρύψαι τὰ ὀνείδη are wonderfully liable to . .,
Id. 2.20:
c. acc., δ. τὴν τέχνην Ar. Ec. 364;
δ. περὶ τοὺς λόγους τοὺς εἰς τὰ δικαστήρια Pl. Euthd. 304d;
ἐς τὰ πάντα Ar. Ra. 968;
δ. περὶ τὸ ἀδικεῖν, περὶ Ὁμήρου, Pl. R. 405c,
Ion 531a;
δ. ἀμφί τι Arr. Tact. 9.5;
δ. κατὰ χειρουργίαν Ael. VH 3.1;
ἐν λόγοισι δ. Ὑπερείδης Timocl. 4.7 (but also of the forcible, vehement, style in oratory, Demetr. Eloc. 240,
al.); in bad sense, over-clever, Pl. Euthphr. 3c;
δ. ὑπὸ πανουργίας Id. Tht. 176d,
cf. Arist. EN 1144a27.
(For δϝεινός, cf. Δϝενία, gen. of pr.n. Δεινίας, IG 4.858.)