LogeionPerseus analysis of μένος:
μένος (might, force): neut nom/voc/acc sg
LSJ entry
μένος
μένος,
εος,
τό,
2. of animals, strength, fierceness,
παρδάλιος, λέοντος,
17.20;
of horses, spirit,
ib.456,
476,
etc.; ἵππος κατασθμαίνων μένει A. Th. 393;
ὑπὸ χαρᾶς καὶ μένους,
of dogs, X. Cyn. 6.15.
II. of the soul, spirit, passion,
μ. ἀνδρῶν the battlerage of men, Il. 2.387;
μ. Ἄρηος 18.264:
less freq. in pl., mostly in phrase μένεα πνείοντες 2.536,
al.; μένος καὶ θυμός 5.470,
al., h.Cer. 361;
μ. καὶ θάρσος Il. 5.2,
Od. 1.321;
μ. ἔλλαβε θυμόν Il. 23.468;
μένεος δʼ ἐμπλήσατο θυμόν 22.312;
μένεος δὲ μέγα φρένες ἀμφὶ μέλαιναι πίμπλαντο 1.103:
also in Att.,
ὀργῆς καὶ μένους ἐμπλήμενος Ar. V. 424;
ὅτε ζέσειεν τὸ τοῦ θυμοῦ μ. Pl. Ti. 70b;
μένους τὴν ψυχὴν πληρουμένην Alcid. ap. Arist. Rh. 1406a2 (but νοῦς . . πληρωθεὶς μένους filled with spiritual exaltation,
Plot. 5.5.8);
θυμὸς ὁ κρατέων τῶ μένεος Theag. ap. Stob. 3.1.117;
προθυμία καὶ μ., μ. καὶ θάρρος,
X. Cyr. 3.3.61,
HG 7.1.31;
παντὶ μένει σπεύδων Hes. Sc. 364.
2. intent, purpose, [
Τρώων] μ. αἰὲν ἀτάσθαλον their bent is aye to folly, Il. 13.634:
in pl., intents,
ἐμῶν μενέων ἀπερωεύς 8.361:
hence, temper, disposition, in compds., like εὐμενής, δυσμενής. III. in periphr., like βίη, etc., ἱερὸν μένος Ἀντινόοιο,
for Antinous himself, Od. 18.34;
μένος Ἀτρεΐδαο Il. 11.268;
μένεʼ ἀνδρῶν 4.447,
Od. 4.363;
καταφθιμένου μ. ἀνδρός Emp. 111.9;
αἴης λάσιον μ. Id. 27.2;
αἰθέριον μ., = αἰθήρ, Id. 115.9.
(Cf. Skt. mánas ‘spirit’, ‘passion’, Gr. μέμονα, μαίνομαι.)