LogeionPerseus analysis of παύσαντο:
παύω (make to end): aor ind mid 3rd pl (homeric ionic)
LSJ entry
παύω
παύω,
Il. 19.67,
etc. :
Ion. impf. A. παύεσκον Od. 22.315,
S. Ant. 963 (lyr.): fut. παύσω Il. 1.207,
etc.; Ep. inf. παυσέμεν (
κατα-)
7.36 :
aor. ἔπαυσα 15.15,
etc., Ep. παῦσα 17.602 :
pf. πέπαυκα D. 20.70,
Antisth. Od. 10 :—
Med. and Pass.,
Ion. impf. παυέσκετο Il. 24.17 :
fut. παύσομαι Od. 2.198,
Hdt. 1.56,
S. OC 1040,
Ph. 1424,
E. Med. 93,
etc. ;
πεπαύσομαι only S. Ant. 91,
Tr. 587 (though held to be the true Att. form by Moer.p.293 P.); παυσθήσομαι (
v.l. παυθ-)
Th. 1.81 ;
later παήσομαι (
ἀνα-)
Apoc. 14.13 :
aor. ἐπαυσάμην Il. 14.260 ;
ἐπαύθην,
Ep. παύθην,
Hes. Th. 533,
Th. 5.91 (v.l. παυσθῇ), etc. ; ἐπαύσθην Hdt. 5.94,
etc. ;
later ἐπάην Choerob. in Theod. 2.141 H. :
pf. πέπαυμαι Il. 18.125,
A. Pr. 615,
Hdt. 1.84,
Ar. Pax 29,
etc. (
πεπάσθαι is f.l. in Vett. Val.359.31):
1. c. acc. only, bring to an end, check,
sts. of persons, ἵνα παύσομεν ἄγριον ἄνδρα Il. 21.314,
cf. S. Ant. 963 (lyr.), Ar. Eq. 330 ;
stop or silence by death, Od. 20.274,
S. OT 397 :—
Pass. and Med.,
take oneʼs rest,
ἐνὶ κλισίῃ Il. 24.17,
cf. Hdt. 9.52,
etc.; cease, have done,
Il. 8.295,
Od. 4.103,
etc. ;
of one singing or speaking, 17.359,
Hdt. 7.8.δʹ:
generally, Med. denotes willing,
Pass. forced, cessation. b. mostly of things, make an end of, stop, abate,
χόλον, μένος, νεῖκος πολέμοιο, ῥόον, ὀδύνας,
etc., Il. 19.67,
1.282,
Od. 24.543,
5.451,
Il. 16.528,
etc. ;
μέριμναν Pi. I. 8(7).13 (s. v.l.) ;
λύπας ᾠδαῖς π.
E. Med. 197 (anap.), etc. ;
π. τόξον let the bow rest,
Od. 21.279 ;
π. τοὺς γάμους S. Ant. 575 ;
πόντου σάλον E. El. 1242 ;
π. τὸν νόμον annul it, Id. Or. 571 ;
π. τὸν λόγον close it, X. Cyr. 8.6.7 ;
τυραννίδα καταλύσαντα πεπαυκέναι D. 20.70;
π. τείχη raze them, D.C. 69.9 :—
Pass.,
Th. 5.91,
etc. 2. c. acc. pers. et gen. rei, hinder, keep back,
or give one rest, from a thing, π. Ἕκτορα μάχης, πόνοιο Ἀχιλῆα, Θάμυριν ἀοιδῆς, Πηνελόπειαν κλαυθμοῖο,
Il. 15.15,
21.137,
2.595,
Od. 4.801 ;
π. τινὰ ἀλκῆς, ἄλης, καμάτοιο, ὀδυνάων,
Il. 15.250,
Od. 15.342,
5.492,
Il. 4.191 ;
so π. χεῖρας πολέμοιο 21.294 ;
ὀρχηθμοῖο πόδας Od. 23.298 ;
π. τινὰ τῆς βοῆς S. El. 798 ;
τῆς ὕβρεως Ar. Av. 1259 ;
τῆς λυγγός Pl. Smp. 185d ;
τῆς ἁμαρτίας καὶ ἀμα θίας Id. Lg. 784c ;
τῶν ἐπιθυμιῶν X. Mem. 1.2.5 ; [
τῆς νόσου]
IG 42(1).121.71
(Epid., iv B. C.) ;
π. τινὰ τῆς βασιληΐης depose one from being king, Hdt. 1.123 ;
τινὰ τῆς ἀρχῆς, τῆς στρατηγίας,
X. Cyr. 8.6.3,
HG 6.2.13 ;
τῆς ἔξω ξυμμαχίας τινάς Th. 3.65 ;
also π. τινὰ ἐκ κακῶν S. El. 987 ;
τινὰ ἀπὸ παιδαγωγῶν X. Lac. 3.1 ;
with acc. unexpressed, αἴ κέ ποθι Ζεὺς . . παύσῃ ὀϊζύος Od. 4.35 ;
φάρμαχʼ ἅ κεν παύσῃσι . . ὀδυνάων Il. 4.191 :—
Pass. and Med.,
rest or cease from a thing, πολέμοιο, μάχης, ἔργων, πόνου, γόοιο, κλαυθμοῦ, ὀδυνάων, κλαγγῆς,
etc., 21.432,
467,
Od. 4.683,
24.384,
9.540,
17.7,
4.812,
Il. 2.100,
etc. ;
τῆς μάχης, τοῦ δρόμου,
Hdt. 1.74,
4.124 ;
γόων E. Med. 1211 ;
τῆς ὀργῆς Lys. 19.6 ;
φιλανθρώπου τρόπου A. Pr. 11 ;
παύεσθαι ἀρχῆς to be deposed from,
or reach the term of,
office, Hdt. 1.56,
cf. 6.66,
IG 12.114.46 ;
ἐκ μεγάλων ἀχέων παυσαίμεθʼ ἄν Ar. Ra. 1531 (lyr.); ἐκ τρόχων πεπαυμένοι E. Med. 46,
cf. El. 1108.
3. c. pres. part.,
stop a person from . . ,
π. τινὰ ἀριστεύοντα stop him from doing bravely, Il. 11.506 ;
τὸν ἄνδρα παῦσον ταῦτα ποιεῦντα Hdt. 5.23 ;
γελῶντας ἐχθροὺς π.
S. El. 1295 ;
παύσω δέ σʼ ὄντʼ ἄπαιδα E. Med. 717 :—
Pass. and Med.,
leave off doing . . ,
ὅθʼ ὕπνος ἕλοι, παύσαιτό τε νηπιαχεύων when he stopped playing, Il. 22.502,
cf. A. Pr. 615,
Ag. 1047,
Hdt. 1.133,
etc.; of things, ἄνεμος μὲν ἐπαύσατο . . θύων Od. 12.400 :
the part. is freq. to be supplied, αἷμα, φλόξ, ἄνεμος ἐπαύσατο,
the blood stopped [flowing], the fire [burning], the wind [blowing], Il. 11.267,
23.228,
Od. 12.168,
etc. ;
so Ῥοδώπιος πέρι πέπαυμαι (sc. λέγων)
Hdt. 2.135,
cf. 7.10.
II. intr. in imper. παῦε,
cease, leave off (
παύου is rare, S. Ichn. 359,
Ephipp. 5.20,
Luc. Im. 2),
παῦε μάχης Hes. Sc. 449 codd., cf.h.Cer. 351 ;
παῦε γόοιο Epigr.Gr. 320.5 (
Thyatira) :
mostly abs., παῦε stop! have done! be quiet! παῦε, μὴ λέξῃς πέρα S. Ph. 1275,
cf. Ar. V. 1208,
Ra. 122,
269,
Pl. Phdr. 228e ;
παῦε, παῦε, μὴ βόα Ar. Av. 1504,
cf. V. 1194 ;
also παῦε, παῦε τοῦ λόγου Id. Ra. 580 ;
παῦε, παῦʼ ὀρχούμενος Id. Pax 326 ;
παῦʼ ἐς κόρακας Id. Ach. 864,
where the other Verbs are pl. ;
παῦ,
apoc. for παῦε, παῦ, μηδὲν ὄμνυʼ Men. Sam. 96,
cf. Ael.Dion. Fr. 275,
etc.: also imper. Med.,
παῦσαι λέγουσα E. Hipp. 706 ;
παῦσαι φαρμακοπωλῶν Ar. Fr. 28 ;
π. μελῳδοῦσʼ Com.Adesp. 601 ;
π. δυσωνῶν Pl.Com. 224,
cf. Theopomp.Com. 62,
Philetaer. 6,
Philem. 213.1 ;
παύσασθε νοῦν ἔχοντες (leg. λέγοντες)
Men. 482.1.