4.4.1
Logeion
Perseus analysis of πόδας:
πούς (foot): masc acc pl
LSJ entry
πούς
πούς
,
ὁ
,
ποδός,
ποδί,
πόδα
(not
ποῦν,
Thom.Mag.p.257
R.):
dat.pl.
ποσί,
Ep.
and
Lyr.
ποσσί
(also
Cratin. 100
(lyr.)),
πόδεσσι,
once
πόδεσι
S. Fr. 240
(lyr.):
gen.and
dat.
dual
ποδοῖν,
Ep.
ποδοῖιν
Il. 18.537
:—
Dor.
nom.
πός
(cf.
ἀρτίπος,
πούλυπος,
etc.)
Lyr.Adesp.
72,
but
πούς
Tab.Heracl.
2.34
(perh.
Hellenistic);
πῶς·
πός,
ὑπὸ
Δωριέων,
Hsch.
(fort.
πός·
πούς,
ὑ.Δ.
);
Lacon.
πόρ
,
Id.
(on
the
accent
v.
Hdn.Gr.
2.921
,
A.D. Adv. 134.24
):—
A.
foot,
both
of
men
and
beasts,
Il. 7.212
,
8.339
(both
pl.),
etc.;
in
pl.,
also,
a
birdʼs
talons,
Od. 15.526
;
arms
or
feelers
of
a
polypus,
Hes. Op. 524
:
properly
the
foot
from
the
ankle
down
wards,
Il. 17.386
;
ταρσὸς
ποδός
11.377
,
388
;
ξύλινος
π.,
of
an
artificial
foot,
Hdt. 9.37
:
but
also
of
the
leg
with
the
foot,
as
χείρ
for
the
arm
and
hand,
Il. 23.772
,
Od. 4.149
,
Luc. Alex. 59
.
2.
foot
as
that
with
which
one
runs,
πόδας
ὠκὺς
Ἀχιλλεύς
Il. 1.215
,
al.;
or
walks,
τῷ
δʼ
ὑπὸ
ποσσὶ
μέγας
πελεμίζετʼ
Ὄλυμπος
8.443
;
freq.
with
reference
to
swiftness,
περιγιγνόμεθʼ
ἄλλων
πύξ
τε
.
.
ἠδὲ
πόδεσσιν
Od. 8.103
;
ποσὶν
ἐρίζειν
to
race
on
foot,
Il. 13.325
,
cf.
23.792
;
πόδεσσι
πάντας
ἐνίκα
20.410
,
cf.
Od. 13.261
;
ἀέθλια
ποσσὶν
ἄροντο
Il. 9.124
,
etc.;
ποδῶν
τιμά,
αἴγλα,
ἀρετά,
ὁρμά,
Pi. O. 12.15
,
13.36
,
P. 10.23
,
B. 9.20
;
ἅμιλλαν
ἐπόνει
ποδοῖν
E. IA 213
(lyr.):
the
dat.
ποσί
(
ποσσί,
πόδεσσι
)
is
added
to
many
Verbs
denoting
motion,
π.
βήσετο,
παρέδραμον,
Il. 8.389
,
23.636
;
π.
θέειν,
πηδᾶν,
σκαίρειν,
πλίσσεσθαι,
ib.
622
,
21.269
,
18.572
,
Od. 6.318
;
ὀρχεῖσθαι
Hes. Th. 3
;
ἔρχεσθαι
Od. 6.39
;
πάρος
ποσὶν
οὖδας
ἱκέσθαι
8.376
;
νέρθε
δὲ
ποσσὶν
ἤϊε
μακρὰ
βιβάς
Il. 7.212
;
also
emphatically
with
Verbs
denoting
to
trample
or
tread
upon,
πόσσι
καταστείβοισι
Sapph.
94;
ἐπεμβῆναι
ποδί
S. El. 456
;
πόδα
βαίνειν,
v.
βαίνω
A.II.4;
πόδα
τιθέναι
to
journey,
Ar. Th. 1100
:
metaph.,
νόστιμον
ναῦς
ἐκίνησεν
πόδα
started
on
its
homeward
way,
E. Hec. 940
(lyr.);
νεῶν
λῦσαι
ποθοῦσιν
οἴκαδʼ
.
.
πόδα
ib.
1020
;
χειρῶν
ἔκβαλλον
ὀρείους
πόδας
ναός,
i.
e.
oars,
Tim. Pers. 102
;
φωνὴ
τῶν
π.
τοῦ
ὑετοῦ
sound
of
the
pattering
of
rain,
LXX 3 Ki. 18.41
.
3.
as
a
point
of
measurement,
ἐς
πόδας
ἐκ
κεφαλῆς
from
head
to
foot,
Il. 18.353
;
ἐκ
κεφαλῆς
ἐς
πόδας
ἄκρους
16.640
;
and
reversely,
ἐκ
ποδῶν
δʼ
ἄνω
.
.
εἰς
ἄκρον
κάρα
A. Fr. 169
;
ἐκ
τῶν
ποδῶν
ἐς
τὴν
κεφαλήν
σοι
Ar. Pl. 650
;
also
ἐκ
τριχὸς
ἄχρι
ποδῶν
AP 5.193
(
Posidipp.
or
Asclep.
);
ἐς
κορυφὰν
ἐκ
ποδός
ib.
7.388
(Bianor).
4.
πρόσθε
ποδός
or
ποδῶν,
προπάροιθε
ποδῶν,
just
before
one,
Il. 23.877
,
21.601
,
13.205
;
τὸ
πρὸ
ποδὸς
.
.
χρῆμα
Pi. I. 8(7).13
;
αὐτὰ
τὰ
πρὸ
τῶν
ποδῶν
ὁρᾶν
X. Lac. 3.4
,
cf.
An. 4.6.12
,
Pl. R. 432d
.
b.
παρά
or
πὰρ
ποδός
off-hand,
at
once,
ἀνελέσθαι
πὰρ
ποδός
Thgn. 282
;
γνόντα
τὸ
πὰρ
ποδός
Pi. P. 3.60
,
cf.
10.62
;
πὰρ
ποδί
close
at
hand,
Id. O. 1.74
;
but
παραὶ
ποσὶ
κάππεσε
θυμός
sank
to
their
feet,
Il. 15.280
;
παρὰ
πόδα
in
a
moment,
S. Ph. 838
(lyr.),
Pl. Sph. 242a
;
close
behind,
Νέμεσις
δέ
γε
πὰρ
πόδας
(leg.
πόδα
)
βαίνει
Prov.
ap.
Suid.
;
also
παρὰ
πόδας
immediately
afterwards
Plb. 1.35.3
,
5.26.13
,
Gal.
5.272;
παρὰ
π.
οἱ
ἔλεγχοι
Luc.
Hist.
Conscr.
13,
cf.
Aristid.
2.115
J.
;
τὰ
ἔμπροσθεν
αὐτοῦ
καὶ
παρὰ
πόδας
at
his
very
feet,
Pl. Tht. 174a
;
περὶ
τῶν
παρὰ
πόδας
καὶ
τῶν
ἐν
ὀφθαλμοῖς
ib.c;
τὸ
πλησίον
καὶ
παρὰ
π.
Luc. Cal. 1
.
c.
ἐν
ποσί
in
oneʼs
way,
close
at
hand,
τὸν
ἐν
π.
γινόμενον
Hdt. 3.79
,
cf.
Pi. P. 8.32
;
τἀν
ποσὶν
κακά
S. Ant. 1327
,
cf.
E. Andr. 397
;
τοὐν
ποσὶν
κακόν
Id. Alc. 739
;
τὴν
ἐν
ποσὶ
[κώμην]
αἱρεῖν
Th. 3.97
;
τὰ
ἐν
ποσὶν
ἀγνοεῖν
everyday
matters,
Pl. Tht. 175b
,
cf.
Arist. Pol. 1263a18
,
etc.
d.
τὸ
πρὸς
ποσί,
=
τὸ
ἐν
ποσί,
S. OT 130
.
e.
all
these
phrases
are
opp.
ἐκ
ποδῶν
out
of
the
way,
far
off,
written
ἐκποδών
Hdt. 6.35
,
etc.;
also,
βίαια
πάντʼ
ἐκ
ποδὸς
ἐρύσαις
Pi. N. 7.67
.
5.
to
denote
close
pursuit,
ἐκ
ποδὸς
ἕπεσθαι
follow
in
the
track,
i.e.
close
behind,
Plb. 3.68.1
,
cf.
D.S. 20.57
,
D.H. 2.33
,
etc.;
ἐκ
ποδῶν
διώξαντες
Plu. Pel. 11
.
b.
in
earlier
writers
κατὰ
πόδας
on
the
heels
of
a
person,
Hdt. 5.98
,
Th. 3.98
,
8.17
,
X. HG 2.1.20
,
LXXGe. 49.19
(also
κατὰ
πόδα
ὑπολαβεῖν
on
the
moment,
Pl. Sph. 243d
);
ἡ
κατὰ
πόδας
ἡμέρα
the
very
next
day,
Plb. 1.12.1
(but
κατὰ
πόδας
αἱρεῖν
catch
it
running,
X. Cyr. 1.6.40
,
cf.
Mem. 2.6.9
):
c.
gen.
pers.,
κατὰ
πόδας
τινὸς
ἐλαύνειν,
ἰέναι,
march,
come
close
at
his
heels,
on
his
track,
Hdt. 9.89
,
Th. 5.64
;
τῇ
κατὰ
π.
ἡμέρᾳ
τῆς
ἐκκλησίας
on
the
day
immediately
after
it,
Plb. 3.45.5
;
κατὰ
π.
τῆς
μάχης
Aristid.
1.157J.
,
etc.
6.
various
phrases:
a.
ἀνὰ
πόδα
backwards,
Hsch.
b.
ἐπὶ
πόδα
backwards
facing
the
enemy,
ἐπὶ
π.
ἀναχωρεῖν,
ἀνάγειν,
ἀναχάζεσθαι,
to
retire
without
turning
to
fly,
leisurely,
X. An. 5.2.32
,
Cyr. 3.3.69
,
7.1.34
,
etc.;
also
ἐπὶ
πόδας
Luc. Pisc. 12
;
but
γίνεται
ἡ
ἔξοδος
οἷον
ἐπὶ
πόδας
the
offspring
is
as
it
were
born
feetforemost,
Arist. GA 752b14
.
c.
περὶ
πόδα,
properly
of
a
shoe,
round
the
foot,
i.e.
fitting
exactly,
ὡς
ἔστι
μοι
τὸ
χρῆμα
τοῦτο
περὶ
πόδα
Pl.Com. 197
,
cf.
129
:
c.
dat.,
ὁρᾷς
ὡς
ἐμμελὴς
ἡ
ἀρχὴ
καὶ
περὶ
πόδα
τῇ
ἱστορίᾳ
Luc. Hist.Conscr. 14
,
cf.
Ind. 10
,
Pseudol. 23
.
d.
ὡς
ποδῶν
ἔχει
as
he
is
off
for
feet,
i.
e.
as
quick
as
he
can,
ὡς
ποδῶν
εἶχον
[τάχιστα]
ἐβοήθεον
Hdt. 6.116
;
ἐδίωκον
ὡς
ποδῶν
ἕκαστος
εἶχον
Id. 9.59
;
φευκτέον
ὡς
ἔχει
ποδῶν
ἕκαστος
Pl. Grg. 507d
;
so,
σοῦσθε
.
.
ὅπως
ποδῶν
<ἔχετε>
A. Supp. 837
(lyr.).
e.
ἔξω
τινὸς
πόδα
ἔχειν
keep
oneʼs
foot
out
of
a
thing,
i.
e.
be
clear
of
it,
ἔξω
κομίζων
πηλοῦ
πόδα
Id. Ch. 697
;
πημάτων
ἔξω
πόδα
ἔχει
Id. Pr. 265
;
ἐκτὸς
κλαυμάτων
S. Ph. 1260
;
ἔξω
πραγμάτων
E. Heracl. 109
:
without
a
gen.,
ἐκτὸς
ἔχειν
πόδα
Pi. P. 4.289
:
opp.
εἰς
ἄντλον
ἐμβήσῃ
πόδα
E. Heracl. 168
;
ἐν
τούτῳ
πεδίλῳ
.
.
πόδʼ
ἔχων
Pi. O. 6.8
.
f.
ἀμφοῖν
ποδοῖν,
etc.,
to
denote
energetic
action,
Ar. Av. 35
,
cf.
Il. 13.78
;
συνέχευε
ποσὶν
καὶ
χερσὶν
15.364
;
χερσίν
τε
ποσίν
τε
καὶ
σθένει
20.360
;
τιμωρήσειν
χειρὶ
καὶ
ποδὶ
καὶ
πάσῃ
δυνάμει
Aeschin. 2.115
,
cf.
3.109
;
τερπωλῆς
ἐπέβημεν
ὅλῳ
ποδί
with
all
the
foot,
i.e.
entirely,
A.R. 4.1166
,
cf.
D.Chr. 13.19
(prob.);
καταφεύγειν
ἐπὶ
τὴν
πόλιν
ὥσπερ
ἐκ
δυοῖν
ποδοῖν
Aristid.
1.117J.
;
opp.
οὐκ
ἂν
προβαίην
τὸν
πόδα
τὸν
ἕτερον
Ar. Ec. 161
;
οὐκ
ἂν
ἔφασκεν
ἐξελθεῖν
οὐδὲ
τὸν
ἕτερον
πόδα
Din. 1.82
.
g.
τὴν
ὑπὸ
πόδα
[κατάστασιν
]
just
below
them,
Plb. 2.68.9
;
ὑπὸ
πόδας
τίθεσθαι
trample
under
foot,
scorn,
Plu.
2.1097c;
οἱ
ὑπὸ
πόδα
those
next
below
them
(in
rank),
Onos. 25.2
;
ὑπὸ
πόδα
χωρεῖν
recede,
decline,
of
strength,
Ath.
Med.
ap.
Orib.
inc.
21.16
.
h.
for
ὀρθῷ
ποδί,
v.
ὀρθός
II.1.
k.
ἁλιεῖς
ἀπὸ
ποδός
prob.
fishermen
who
fish
from
the
land,
not
from
boats,
BGU 221.5
(
i1
/iii
A.
D.
);
ποτίσαι
ἀπὸ
ποδός
perh.
irrigate
by
the
feet
(of
oxen
turning
the
irrigation-wheel),
PRyl. 157.21
(ii
A.
D.)
;
τόπον
.
.
ἀπὸ
ποδὸς
ἐξηρτισμένον
dub.
sens.
in
POsl. 55.11
(ii/iii
A.
D.)
.
l.
ἀγγεῖον
.
.
τρήματα
ἐκ
τῶν
ὑπὸ
ποδὸς
ἔχον
round
the
bottom,
Dsc.
2.72.
7.
πούς
τινος,
as
periphr.
for
a
person
as
coming,
etc.,
σὺν
πατρὸς
μολὼν
ποδί,
i.e.
σὺν
πατρί,
E. Hipp. 661
;
παρθένου
δέχου
πόδα
Id. Or. 1217
,
cf.
Hec. 977
,
HF 336
;
χρόνου
πόδα
Id. Ba. 889
(lyr.),
Ar. Ra. 100
;
also
ἐξ
ἑνὸς
ποδός,
i.e.
μόνος
ὤν,
S. Ph. 91
;
οἱ
δʼ
ἀφʼ
ἡσύχου
π.,
i.e.
οἱ
ἡσύχως
ζῶντες,
E. Med. 217
.
II.
metaph.,
of
things,
foot,
lowest
part,
esp.
foot
of
a
hill,
Il. 2.824
,
20.59
(pl.),
Pi. P. 11.36
,
etc.;
of
a
table,
couch,
etc.,
Ar. Fr. 530
,
X. Cyr. 8.8.16
,
etc.;
cf.
πέζα;
of
the
side
strokes
at
the
foot
of
the
letter
Ω,
Callias
ap.
Ath. 10.454a
;
=
ποδεών
II.1,
ἀσκοῦ
.
.
λῦσαι
π.
E. Med. 679
.
2.
in
a
ship,
πόδες
are
the
two
lower
corners
of
the
sail,
or
the
ropes
fastened
thereto,
by
which
the
sails
are
tightened
or
slackened,
sheets
(cf.
ποδεών
II.4),
Od. 5.260
;
χαλᾶν
πόδα
ease
off
the
sheet,
as
is
done
when
a
squall
is
coming,
E. Or. 707
;
τοῦ
ποδὸς
παρίει
let
go
hold
of
it,
Ar. Eq. 436
;
ἐκδοῦναι
ὀλίγον
τοῦ
ποδός
Luc. Cont. 3
;
ἐκπετάσουσι
πόδα
ναός
(with
reference
to
the
sail),
E. IT 1135
(lyr.):
opp.
τεῖναι
πόδα
haul
it
tight,
S. Ant. 715
;
ναῦς
ἐνταθεῖσα
ποδί
a
ship
with
her
sheet
close
hauled,
E. Or. 706
;
κὰδʼ
δʼ
.
.
λαῖφος
ἐρυσσάμενοι
τανύοντο
ἐς
πόδας
ἀμφοτέρους
A.R. 2.932
;
ἱστία
.
.
ἐτάνυσσαν
ὑπʼ
ἀμφοτέροισι
πόδεσσι
Q.S. 9.438
.
b.
perh.
of
the
rudder
or
steering-paddle,
αἰεὶ
γὰρ
πόδα
νηὸς
ἐνώμων
Od. 10.32
(cf.
Sch.ad
loc.);
πὰρ
ποδὶ
ναός
Pi. N. 6.55
.
III.
a
foot,
as
a
measure
of
length,
= 4
palms
(
παλασταί
)
or
6
fingers,
Hdt. 2.149
,
Pl. Men. 82c
,
etc.
IV.
foot
in
Prosody,
Ar. Ra. 1323
(lyr.),
Pl. R. 400a
,
Aristox. Harm.p.34
M.,
Heph. 3.1
,
etc.;
so
of
a
metrical
phrase
or
passage,
ἔκμετρα
καὶ
ὑπὲρ
τὸν
π.
Luc. Pr.Im. 18
;
of
a
long
passage
declaimed
in
one
breath,
κήρυκες
ὅταν
τὸν
καλούμενον
πόδα
μέλλωσιν
ἐρεῖν
Gal.
4.459,
cf.
Luc. Demon. 65
,
Poll. 4.91
.
V.
boundary
stone,
Is. Fr. 27
.
(Cf.
Lat.
pes,
Goth.
fotus,
etc.
‘footʼ;
related
to
πέδον
as
noted
by
Arist. IA 706a33
.)