4.4.1
Logeion
Perseus analysis of ἀμφιβέβηκας:
ἀμφιβαίνω (go about): perf ind act 2nd sg
LSJ entry
ἀμφιβαίνω
ἀμφιβαίνω
,
fut.
-βήσομαι,
etc.:—
A.
go
about
or
around,
ἠέλιος
μέσον
οὐρανὸν
ἀμφιβεβήκει
sun
in
his
course
had
reached
mid-heaven,
Il. 8.68
.
2.
bestride,
ἀμφʼ
ἑνὶ
δούρατι
βαῖνε
he
bestrode
a
beam,
Od. 5.371
,
ἵππον
ἀ.
Call. Del. 113
;
ἀ.
θηλείαις,
of
a
cock,
Babr. 5.8
:
esp.,
3.
bestride
a
fallen
friend,
so
as
to
protect
him,
ἀμφὶ
κασιγνήτῳ
βεβαώς
Il. 14.477
:
hence,
b.
of
tutelary
deities,
guard,
protect,
Χρύσην
ἀμφιβέβηκας
ib.
1.37
;
δαίμονες
ἀμφιβάντες
πόλιν
A. Th. 175
:—so,
of
a
wild
beast,
guard
its
young,
Opp. C. 3.218
;
or
its
prey,
X
Cyn.
10.13.
II.
surround,
encompass,
c.
acc.,
νεφέλη
σκόπελον
ἀμφιβέβηκε
Od. 12.74
;
σὲ
πόνος
φρένας
ἀμφιβέβηκεν
Il. 6.355
,
cf.
Od. 8.541
;
ταραγμὸν
ἀμφιβάντʼ
εἶχον
μάχης
E. Ph. 1406
;
ὦ
μοῖρα
.
.
οἵα
με
.
.
ἀμφιβᾶσʼ
ἔχεις
Id. Andr. 1082
:
c.
dat.,
Τρώων
νέφος
ἀμφιβέβηκε
νηυσίν
Il. 16.66
;
ἀ.
ἀμφί
τι,
of
a
slit
bandage
which
embraces
a
tender
part
without
pressing
on
it,
Hp. Art. 33
.
2.
metaph.,
τόδε
μοι
θράσος
ἀμφιβαίνει
E. Supp. 609
;
ἀμφιβᾶσα
φλὸξ
οἴνου,
metaph.
from
flame
spreading
round
a
vessel
on
the
fire,
Alc. 758
.