4.4.1
Logeion
Perseus analyses of ἀπ':
ἀπό,ἀπό (from): indeclform (prep)
ἀπαί,ἀπό (from): poetic indeclform (prep)
LSJ entry
ἀπό
ἀπό
,
Aeol.
,
Thess.,
Arc.
,
Cypr.
ἀπύ
Sapph.
44,
cf.
78,
Alc. 33
,
Theoc. 28.16
,
IG
12(2).6.45
(Mytil.),
ἀπυδόμεναι
ib.9(2).594
(
Larissa
), 5(2).6 (
Tegea
),
etc.:—Prep.
usually
with
Gen.
but
v.
infr.
B.
(Cf.
Skt.
ápa,
Lat.
ab,
Umbr.
ap-ehtre
‘ab
extra’,
Goth.
af,
OE.
af,
cef,
of,
etc.)
A.
Orig.
sense,
from.
[
ᾰπŏ
:
where
ἀπō
is
found
in
Ep.
before
ϝ
or
liquids
(as
ἀπὸ
ἕθεν
Il. 6.62
,
ἀπὸ
νευρῆς
11.664
,
Hes. Sc. 409
)
ἀπαί
was
sometimes
written
in
later
texts,
cf.
Eust. 625.11
:—
ᾱ
metri
gr.
in
Ep.
compds.,
such
as
ἀπονέεσθαι.]
I.
OF
PLACE,
the
earliest,
and
in
Hom.
the
prevailing
sense:
1.
of
Motion,
from,
away
from,
ἐσσεύοντο
νεῶν
ἄπο
καὶ
κλισιάων
Il. 2.208
;
pleonastic,
ἀ.
Τροίηθεν
ib.
24.492
;
ἀπʼ
οὐρανόθεν
8.365
(later
with
Advbs.,
ἀπὸ
ἔμπροσθεν
LXX Ec. 1.10
,
etc.);
strengthd.,
ἐκτὸς
ἀ.
κλισιης
Il. 10.151
;
also
ἀπʼ
αἰῶνος
νέος
ὤλεο,
implying
departure
from
life,
ib.
24.725
;
opp.
ἐξ,
of
relatively
superficial
motion,
λαμβάνομεν
οὔτε
ἐκ
τῆς
γῆς
οὐδέν,
οὔτʼ
ἀπὸ
τῶν
οἰκιῶν
X. Mem. 2.7.2
;
similarly
of
the
cause
or
ground,
ἐξ
ὧν
προηγώνισθε
καὶ
ἀφʼ
ὧν
εἰκάζω
Th. 4.126
:—
freq.
of
warriors
fighting
from
chariots,
etc.,
οἱ
μὲν
ἀφʼ
ἵππων,
οἱ
δʼ
ἀ.
νηῶν
.
.
μάχοντο
Il. 15.386
;
ἀφʼ
ἵππων
μάρνασθαι
Od. 9.49
;
so
ἡ
μάχη
ἦν
ἀφʼ
ἵππων
Hdt. 1.79
;
λαμπὰς
ἔσται
ἀφʼ
ἵππων
on
horse
back,
Pl. R. 328a
;
ἀφʼ
ἵππου
θηρεύειν
X. An. 1.2.7
;
ἀ.
νεῶν
πεζομαχεῖν
Th. 7.62
;
ἐν
ταῖς
ναυσὶν
αἰρόμενος
τοὺς
ἱστοὺς
ἀ.
τούτων
ἐσκοπεῖτο
X. HG 6.2.29
;
ὀμμάτων
ἄπο
.
.
κατέσταζον
γένυν,
of
tears,
E. Hec. 240
:
joined
with
ἐκ,
ἐκ
Κορίνθου
ἀ.
τοῦ
στρατοπέδου
Pl. Tht. 142a
.
2.
of
Position,
away
from,
far
from,
μένων
ἀ.
ἧς
ἀλόχοιο
Il. 2.292
(cf.
ἀπʼ
ἀνδρὸς
εἶναι
to
live
apart
from
a
man
or
husband,
Plu. CG 4
);
κεκρυμμένος
ἀπʼ
ἄλλων
Od. 23.110
;
μοῦνος
ἀπʼ
ἄλλων
h.Merc. 193
;
ἀπʼ
ὀφθαλμῶν,
ἀπʼ
οὔατος,
far
from
sight
or
hearing,
Il. 23.53
,
18.272
,
cf.
22.454
;
ἀ.
θαλάσσης
ᾠκίσθησαν
Th. 1.7
,
cf.
46
;
αὐλίζεσθαι
ἀ.
τῶν
ὅπλων
Id. 6.64
;
ἀπʼ
οἴκου
εἶναι
Id. 1.99
;
σπεύδειν
ἀ.
ῥυτῆρος
far
from,
i.e.
without
using
the
rein,
S. OC 900
;
in
Hom.
freq.
strengthd.,
τῆλε
ἀ.
.
.,
νόσφιν
ἀ.
.
.,
Il. 23.880
,
5.322
;
in
measurement
of
distances,
ὅσον
ιέ
στάδια
ἀ.
Φυλῆς
X. HG 2.4.4
,
etc.;
but
later
the
numeral
follows
ἀ.,
πηγὰς
ἔχων
ἀ.
μ
σταδίων
τῆς
θαλάσσης
D.S. 4.56
;
ἀ.
σταδίων
κ
τῆς
πόλεως
Plu. Phil. 4
;
κατεστρατοπέδευσεν
ἀ.
ν
σταδίων
fifty
stades
away,
Id. Oth. 11
,
cf.
D.Chr. 17.17
.
3.
of
the
mind,
ἀ.
θυμοῦ
away
from,
i.
e.
alien
from,
my
heart,
Il. 1.562
;
ἀ.
δόξης
10.324
;
οὐ
.
.
ἀ.
σκοποῦ
οὐδʼ
ἀ.
δόξης
Od. 11.344
;
ἀ.
τοῦ
ἀνθρωπείου
τρόπου
Th. 1.76
;
οὐδὲν
ἀ.
τρόπου
not
without
reason,
Pl. R. 470b
;
οὐκ
ἀ.
σκοποῦ,
καιροῦ,
Id. Tht. 179c
,
187e
;
οὐκ
ἀ.
γνώμης
S. Tr. 389
;
οὐκ
ἀ.
τοῦ
πράγματος
D. 24.6
;
μάλα
πολλὸν
ἀπʼ
ἐλπίδος
ἔπλετο
A.R. 2.863
.
4.
in
pregnant
sense,
with
Verbs
of
rest,
previous
motion
being
implied
(cf.
ἐκ
)
,
ἀνὰ
δʼ
ἐβόασεν
.
.
ἀ.
πέτρας
σταθείς
E. Tr. 523
;
ἀ.τῆς
ἐμῆς
κεφαλῆς
τὴν
[ἐκείνου]
κεφαλὴν
ἀναδήσω,
i.
e.
taking
the
chaplet
off
my
head,
and
placing
it
on
his,
Pl. Smp. 212e
:
with
Verbs
of
hanging,
where
ἐκ
is
more
common,
ἁψαμένη
βρόχον
ἀ.
μελάθρου
Od. 11.278
.
5.
with
the
Article,
where
the
sense
of
motion
often
disappears,
οἱ
ἀ.
τῶν
οἰκιῶν
φεύγουσιν,
i.e.
οἱ
ἐν
ταῖς
οἰκίαις
φεύγουσιν
ἀπʼ
αὐτῶν,
X. Cyr. 7.5.23
;
οἱ
ἀ.
τῶν
πύργων
.
.
ἐπαρήξουσι
ib.
6.4.18
;
αἴρειν
τὰ
ἀ.
τῆς
γῆς
Pl. Cra. 410b
;
αἱ
ἵπποι
αἱ
ἀ.
τοῦ
ἅρματος
v.l.
in
Hdt. 4.8
;
ὁ
Ἀθηναῖος
ὁ
ἀ.
τοῦ
στρατεύματος
X. An. 7.2.19
;
τὸν
ἀ.
γραμμᾶς
κινεῖ
λίθον
Theoc. 6.18
.
6.
partitive,
λαχὼν
ἀ.
ληΐδος
αἶσαν
part
taken
from
the
booty,
a
share
of
it,
Od. 5.40
;
αἴρεσθαι
ἀ.
τῶν
καλπίδων
Ar. Lys. 539
;
ἀ.
ἑκατὸν
καὶ
εἴκοσι
παίδων
εἷς
μοῦνος
Hdt. 6.27
;
ὀλίγοι
ἀ.
πολλῶν
Th. 7.87
,
cf.
A. Pers. 1023
.
7.
Math.,
of
figures
described
upon
a
base,
κῶνον
ἀναγράφειν
ἀ.
κύκλου
Archim. Sph.Cyl. 1.19
,
etc.;
τὸ
ἀ.
τῆς
AB
τετράγωνον
the
square
on
AB,
Euc. 1.47
,
cf.
48
;
εἴδεα
ἀ.
. .
Archim. Spir. 10
,
11
.
8.
ἀ.
ἀνθρώπου
ἕως
γυναικός
man
and
woman,
LXX1 Es. 9.40
;
ἀ.
ἀρσενικοῦ
ἕως
θηλυκοῦ
ib.
Nu. 5.3
.
9.
from
being,
instead
of,
ἀθανάταν
ἀ.
θνατᾶς
.
.
ἐποίησας
Βερενίκαν
Theoc. 15.106
.
10.
privative,
free
from,
without,
ἀ.
πάσης
ἀκαθαρσίας
PLips. 16.19
(ii
A.
D.)
;
ἀ.
ζημίας
PTeb
420.4
(iii
A.
D.)
.
II.
OF
TIME,
from,
after,
Hom.
only
in
Il. 8.54
ἀ.
δείπνου
θωρήσσοντο
rising
up
from,
i.e.
after,
cf.
Hdt. 1.133
;
ἀ.
δείπνου
εἶναι
or
γενέσθαι,
Id. 1.126
,
2.78
,
5.18
,
al.;
ἀ.
τοῦ
σιτίου
πίνειν
Hp. Salubr. 5
;
ἀ.
τῶν
σίτων
διαπονεῖσθαι
X. Lac. 5.8
;
in
narrative,
τὸ
ἀ.
τούτου
or
τοῦδε,
from
this
point
onwards,
Hdt. 1.4
,
2.99
;
ἀ.
τούτου
τοῦ
χρόνου
Id. 1.82
,
X. An. 7.5.8
;
τὸ
ἀπʼ
ἐκείνου
Luc. Tox. 25
;
ἡμέρῃ
δεκάτῃ
ἀφʼ
ἧς
.
.
Hdt. 3.14
,
etc.;
δευτέρῃ
ἡμέρῃ
ἀ.
τῆς
ἐμπρήσιος
Id. 8.55
,
cf.
X. An. 1.7.18
,
etc.;
ἀφʼ
οὗ
χρόνου
Id. Cyr. 1.2.13
;
more
often
ἀπʼ
or
ἀφʼ
οὗ,
Hdt. 2.44
,
Th. 1.18
,
etc.;
ἀφʼ
οὗπερ
A. Pers. 177
;
ἀφʼ
ἧς
Plu. Pel. 15
;
εὐθὺς
ἀ.
παλαιοῦ,
ἀ.
τοῦ
πάνυ
ἀρχαίου,
of
olden
time,
Th. 1.2
,
2.15
;
ἀπʼ
ἀρχᾶς
Pi. P. 8.25
,
etc.;
ἀ.
γενεᾶς
X. Cyr. 1.2.8
;
ἀφʼ
ἑσπέρας
from
the
beginning
of
evening,
i.e.
at
eventide,
Th. 7.29
;
ἀ.
πρώτου
ὕπνου
ib.
43
;
ἀ.
μέσων
νυκτῶν
Ar. V. 218
;
ἀπʼ
ἀγροῦ
fresh
from
field-work,
Ev.Marc. 15.21
,
cf.
7.4
;
ἀ.
νουμηνίας
X. An. 5.6.23
;
χρονίζειν
ἀ.
τοῦ
καιροῦ
tarry
beyond
the
time,
LXX2 Ki. 20.5
;
ἀ.
τέλους
ἐννέα
μηνῶν
at
the
end
of
. .,
ib.
24.8
;
γενόμενος
ἀ.
τῆς
ἀρχῆς
Plu. Caes. 5
:
hence
ἀ.
ἀγωνοθετῶν
an
εχ-ἀγωνοθέτης,
IG
3.398;
ἀ.
λογιστῶν
POxy. 1103.3
(iv
A.
D.)
;
οἱ
ἀ.
ὑπατείας,
=
consulares,
Hdn. 7.1.9
,
etc.;
but
ἀ.
τινος
the
freedman
of
. .,
IG
5(2).50.59(Tegea,
ii
A.
D.
),
cf.ib.5(1).1391
(
Andania
), 1473.
III.
OF
ORIGIN,
CAUSE,
etc.:
1.
of
that
from
which
one
is
born,
οὐ
γὰρ
ἀ.
δρυός
ἐσσι
οὐδʼ
ἀ.
πέτρης
not
sprung
from
oak
or
rock,
Od. 19.163
;
γίγνονται
δʼ
ἄρα
ταί
γʼ
ἔκ
τε
κρηνέων
ἀ.
τʼ
ἀλσέων
10.350
,
cf.
S. OT 415
,
OC 571
,
etc.:
sts.
ἀπό
denotes
remote,
and
ἐκ
immediate,
descent,
τοὺς
μὲν
ἀ.
θεῶν,
τοὺς
δʼ
ἐξ
αὐτῶν
τῶν
θεῶν
γεγονότας
Isoc. 12.81
,
cf.
Hdt. 7.150
;
πέμπτη
ἀπʼ
αὐτοῦ
γέννα
A. Pr. 853
;
τρίτος
ἀ.
Διός
third
in
descent
from
Zeus,
Pl. R. 391c
;
οἱ
ἀ.
γένους
τινός
his
descendants,
Plu. Them. 32
;
Περσέως
ἀφʼ
αἵματος
E. Alc. 509
:
of
the
place
one
springs
from,
ἵπποι
.
.
ποταμοῦ
ἄπο
Σελλήεντος
Il. 2.839
.
cf.
849
;
Ἡρακλεῖδαι
οἱ
ἀ.
Σπάρτης
Hdt. 8.114
,
cf.
Th. 1.89
,
etc.;
τοὺς
ἀ.
Φρυγίας
X. Cyr. 2.1.5
,
etc.:hence,
b.
metaph.
of
things,
Χαρίτων
ἄπο
κάλλος
ἔχουσαι
Od. 6.18
;
θεῶν
ἄπο
μήδεα
εἰδώς
ib.
12
;
γάλα
ἀ.
βοός
A. Pers. 611
;
μῆνις
ἀφʼ
ἡμῶν
Id. Eu. 314
;
ἡ
ἀφʼ
ὑμῶν
τιμωρία
Th. 1.69
;
ὁ
ἀ.
τῶν
πολεμίων
φόβος
fear
inspired
by
the
enemy,
X. Cyr. 3.3.53
.
c.
of
persons,
οἱ
ἀ.
τῆς
χώρας,
τῆς
πόλεως,
country
folk,
towns
folk,
Plb. 2.6.8
,
5.70.8
;
and
so
of
connexion
with
the
founder
or
leader
of
a
sect,
οἱ
ἀ.
Πυθαγόρου
Luc. Herm. 14
;
οἱ
ἀ.
Πλάτωνος
Plu. Brut. 2
;
οἱ
ἀ.
τοῦ
περιπάτου,
ἀ.
τῆς
Στοᾶς,
etc.,
Luc. Cont. 6
;
generally
οἱ
ἀ.
φιλοσοφίας
καὶ
λόγων
philosophers
and
learned
men,
ibid.;
οἱ
ἀ.
σκηνῆς
καὶ
θεάτρου
stage
players,
Plu. Sull. 2
;
οἱ
ἀ.
τῆς
βουλῆς
Id. Caes. 10
,
etc.;
ὁ
ἀφʼ
ἑστίας
παῖς,
v.
ἑστία;
ἀπʼ
ἐξωμίδος
with
only
an
ἐξωμίς,
S.E. P. 1.153
.
2.
of
the
material
from
or
of
which
a
thing
is
made,
εἵματα
ἀ.
ξύλου
πεποιημένα
Hdt. 7.65
;
ἀπʼ
ὄμφακος
τεύχειν
οἶνον
A. Ag. 970
,
cf.
S. Tr. 704
;
ὅσσα
ἀ.
γλυκερῶ
μέλιτος
Theoc. 15.117
;
ἔνδυμα
ἀ.
τριχῶν
καμήλου
Ev.Matt. 3.4
:
hence
στέφανος
ἀ.
ταλάντων
ἑξήκοντα
of
or
weighing
60
talents,
Decr.
ap.
D. 18.92
,
cf.
Plb. 24.1.7
,
IG
2.555.10,
al.:
hence
of
value,
θύεν
αἶγα
ἀ.
δραχμᾶν
εἴκοσι
GDI
3707 (
Cos
);
κρᾶσις
ἀ.
τε
τῆς
ἡδονῆς
συγκεκραμένη
καὶ
ἀ.
τῆς
λύπης
Pl. Phd. 59a
;
so,
by
an
extension
of
this
use,
εἰδεχθής
τις
ἀ.
τοῦ
προσώπου
ugly
of
countenance,
Thphr. Char. 28.4
;
θῆλυν
ἀ.
χροιῆς
Theoc. 16.49
;
σεμνὸς
ἀ.
τοῦ
σχήματος
Luc. DMort. 10.8
.
3.
of
the
instrument
from
or
by
which
a
thing
is
done,
τοὺς
.
.
πέφνεν
ἀπʼ
ἀργυρέοιο
βιοῖο
by
arrow
shot
from
silver
bow,
Il. 24.605
;
τόξου
ἄπο
κρατεροῦ
ὀλέκοντα
φάλαγγας
8.279
;
ἐμῆς
ἀπὸ
χειρός
10.371
,
11.675
;
so
ἀ.
χειρὸς
ἐργάζεσθαι
μεγάλα
Luc. Hist.Conscr. 29
;
γυμνάζεσθαι
ἀ.
σκελῶν,
χειρῶν,
τραχήλου,
X. Lac. 5.9
;
μάχεσθαι
ἀ.
ἄκοντος
Str. 17.3.7
;
ἡ
ἀ.
τοῦ
ξίφους
μάχη
D.S. 5.29
;
βάπτειν
τὸν
δάκτυλον
ἀ.
τοῦ
αἵματος
LXX Le. 4.7
.
4.
of
the
person
from
whom
an
act
comes,
i.e.
by
whom
it
is
done,
οὐδὲν
μέγα
ἔργον
ἀπʼ
αὐτοῦ
ἐγένετο
Hdt. 1.14
;
ζήτησιν
ἀ.
σφέων
γενέσθαι
Id. 2.54
;
ἐπράχθη
οὐδὲν
ἀπʼ
αὐτῶν
ἔργον
ἀξιόλογον
Th. 1.17
,
cf.
6.61
;
ἀ.
τινος
ὄνασθαι
Pl. R. 528a
,
etc.;
so
τἀπʼ
ἐμοῦ,
τἀπὸ
σοῦ,
E. Tr. 74
,
S. OC 1628
;
τὰ
ἀ.
τῶν
Ἀθηναίων
Th. 1.127
;
in
later
Greek
freq.
of
the
direct
agent,
Plb. 1.34.8
,
Str. 5.4.12
,
D.H. 9.12
,
Ev.Luc. 9.22
,
J. AJ 20.8.10
,
etc.;
in
codd.
this
may
sts.
be
due
to
confusion
with
ὑπό,
but
cf.
PMag.Par.
1.256,
BGU 1185.26
(Aug.),
SIG
820.8(Ephesus,
i
A.
D.
),
etc.
5.
of
the
source
from
which
life,
power,
etc.,
are
sustained,
ζῆν
ἀπʼ
ὕλης
ἀγρίης
Hdt. 1.203
;
ἀ.
κτήνεων
καὶ
ἰχθύων
ib.
216
;
ἀ.
πολέμου
Id. 5.6
;
ἀπʼ
ἐλαχίστων
χρημάτων
X. Mem. 1.2.14
;
ἀ.
τῆς
ἀγορᾶς
Id. An. 6.1.1
;
τρέφειν
τὸ
ναυτικὸν
ἀ.
τῶν
νήσων
Id. HG 4.8.9
,
cf.
Th. 1.99
;
ἀ.
τῶν
κοινῶν
πλουτεῖν
Ar. Pl. 569
,
cf.
D. 24.124
;
ἀ.
μικρῶν
εὔνους
.
.
γεγένησαι
Ar. Eq. 788
,
cf.
D. 18.102
;
ἀφʼ
ὥρας
ἐργάζεσθαι
quaestum
corpore
facere,
Plu. Tim. 14
.
6.
of
the
cause,
means,
or
occasion
from,
by,
or
because
of
which
a
thing
is
done,
ἀ.
τούτου
κριοπρόσωπον
τὤγαλμα
τοῦ
Διὸς
ποιεῦσι
Hdt. 2.42
;
ἀ.
τινος
ἐπαινεῖσθαι,
θαυμάζεσθαι,
ὠφελεῖσθαι,
Th. 2.25
,
6.12
,
X. Cyr. 1.1.2
;
ἀ.
τῶν
ξυμφορῶν
διαβάλλεσθαι
Th. 5.17
;
τὴν
ἐπωνυμίαν
ἔχειν
ἀ.
τινος
Id. 1.46
;
ἀ.
λῃστείας
τὸν
βίον
ἔχειν
X. An. 7.7.9
;
ἀπʼ
αὐτῶν
τῶν
ἔργων
κρίνειν
D. 2.27
;
ἀ.
τοῦ
πάθους
in
consequence
of
. .,
Th. 4.30
;
βλάπτειν
τινὰ
ἀ.
τινος
Id. 7.29
;
κατασκευάσαντα
τὸ
πλοῖον
ἀφʼ
ὧν
ὑπελάμβανε
σωθήσεσθαι
D. 18.194
;
τρόπαιον
ἀ.
τινος
εἱστήκει
on
occasion
of
his
defeat,
Id. 19.320
;
τλήμων
οὖσʼ
ἀπʼ
εὐτόλμου
φρενός
A. Ag. 1302
,
cf.
1643
;
ἀ.
δικαιοσύνης
by
reason
of
it
(v.
l.
for
ὑπό),
Hdt. 7.164
;
ἀ.
τῶν
αὐτῶν
λημμάτων
on
the
same
scale
of
profits,
D. 3.34
,
etc.;
for
ὅσον
ἀ.
βοῆς
ἕνεκα,
v.
ἕνεκα:
hence
in
half
adverbial
usages,
ἀ.
σπουδῆς
in
earnest,
eagerly,
Il. 7.359
;
ἀ.
τοῦἴσου,
ἀ.
τῆς
ἴσης,
or
ἀπʼ
ἴσης,
equally,
Th. 1.99
,
15
,
D. 14.6
,
etc.;
ἀπʼ
ὀρθῆς
καὶ
δικαίας
τῆς
ψυχῆς
Id. 18.298
;
ἀ.
ἀντιπάλου
παρασκευῆς
Th. 1.91
;
ἀ.
τοῦ
προφανοῦς
openly,
ib.
35
;
ἀ.
τοῦ
εὐθέος
straightforwardly,
Id. 3.43
;
ἀ.
τοῦ
αὐτομάτου
of
free-will,
Pl. Prt. 323c
;
ἀ.
γλώσσης
by
word
of
mouth,
Hdt. 1.123
(but
also,
from
hearsay,
A. Ag. 813
);
ἀ.
στόματος
Pl. Tht. 142d
;
ἀπʼ
ὄψεως
at
sight,
Lys. 16.19
;
ἀ.
χειρὸς
λογίζεσθαι
on
your
fingers,
Ar. V. 656
;
πεύθομαι
δʼ
ἀπʼ
ὀμμάτων
νόστον
A. Ag. 988
;
ὀμμάτων
ἄπο
in
the
public
gaze,
E. Med. 216
;
ἀ.
τοῦ
κυάμου
ἄρχοντας
καθίστασθαι
X. Mem. 1.2.9
;
ἡ
βουλὴ
ἡ
ἀ.
τοῦ
κυάμου
Th. 8.66
,
cf.
IG
1.9;
τοὺς
ἀ.
τοῦ
κυάμου
δισχιλίους
ἄνδρας
Arist. Ath. 24.3
;
τριηράρχους
αἱρεῖσθαι
ἀ.
τῆς
οὐσίας
Decr.
ap.
D. 18.106
;
ἀφʼ
ἑαυτοῦ
from
oneself,
on
oneʼs
own
account,
Th. 8.6
,
etc.;
ἀφʼ
ἑαυτοῦ
γνώμης
Id. 4.68
;
ἀ.
συνθήματος,
ἀ.
παραγγέλματος,
by
agreement,
by
word
of
command,
Hdt. 5.74
,
Th. 8.99
;
ἀ.
σάλπιγγος
by
sound
of
trumpet,
X. Eq.Mag. 3.12
(s.v.l.);
ἐπίτροπος
ἀ.
τῶν
λόγων,
=
Lat.
procurator
a
rationibus,
Ann.Epigr..
1913.143a
(Ephesus,
ii
A.
D.
).
7.
of
the
object
spoken
of,
τὰ
ἀ.
τῆς
νήσου
οἰκότα
ἐστί
the
things
told
from
or
of
the
island
. .,
Hdt. 4.195
,
cf.
54
,
7.195
;
νόμος
κείμενος
ἀ.
τῶν
τεχνῶν
Ar. Ra. 762
.
B.
in
Arc.
,
Cypr.
,
ἀπύ
takes
dat.,
ἀπὺ
τᾷ
[ἁμέρᾳ
]
IG
5(2).6 (
Tegea
);
ἀπὺ
τᾷ
ζᾷ
Inscr.Cypr.
135.8
H.
(
Idalion
).
2.
in
later
Greek
ἀπό
is
found
c.
acc.,
PLond. 1.124.30
(iv/v
A.
D.)
.
C.
in
Hom.
frequent
with
Verbs
in
tmesi,
as
Il. 5.214
,
etc.,
and
sts.
in
Prose,
as
Hdt. 8.89
.
D.
IN
COMPOS.:
1.
asunder,
as
ἀποκόπτω,
ἀπολύω,
ἀποτέμνω
:
and
hence,
away,
off,
as
ἀποβάλλω,
ἀποβαίνω;
denoting,
remoual
of
an
accusation,
as
ἀπολογέομαι,
ἀποψηφίζομαι.
2.
finishing
off,
completing,
ἀπεργάζομαι,
ἀπανδρόω,
ἀπανθρωπίζω,
ἀπογλαυκόω.
3.
ceasing
from,
leaving
off,
as
ἀπαλγέω,
ἀποκηδεύω,
ἀπολοφύρομαι,
ἀποζέω,
ἀπανθίζω,
ἀφυβρίζω.
4.
back
again,
as
ἀποδίδωμι,
ἀπολαμβάνω,
ἀπόπλους
:
also,
in
full,
or
what
is
oneʼs
own,
as
ἀπέχω,
ἀπολαμβάνω
:
freq.
it
only
strengthens
the
sense
of
the
simple.
5.
by
way
of
abuse,
as
in
ἀποκαλέω.
6.
almost
=
ἀ-
priv.;
sts.
with
Verbs,
as
ἀπαυδάω,
ἀπαγορεύω;
more
freq.
with
Adjectives,
as
ἀποχρήματος,
ἀπότιμος,
ἀπόσιτος,
ἀπόφονος.
E.
ἄπο,
by
anastrophe
for
ἀπό,
when
it
follows
its
Noun,
as
ὀμμάτων
ἄπο
S. El. 1231
,
etc.;
never
in
Prose.
2.
ἄπο
for
ἄπεστι,
Semon. 1.20
,
Timocr. 9
.