4.4.1
Logeion
Perseus analysis of ἄνδρα:
ἀνήρ (man): masc acc sg
LSJ entry
ἀνήρ
ἀνήρ
,
ὁ
,
ἀνδρός,
ἀνδρί,
ἄνδρα,
voc.
ἄνερ
:
pl.
ἄνδρες,
-δρῶν,
-δράσι
[ᾰ]
,
-δρας
:
Aeol.
dat.
pl.
ἄνδρεσι
Alc.
Supp.
14.8:
late
nom.
sg.
ἄνδρας
Cat.Cod.Astr.
7.109.7:
in
Att.
the
Art.
often
forms
a
crasis
with
the
Noun,
ἁνήρ
for
ὁ
ἀνήρ,
τἀνδρός,
τἀνδρί
for
τοῦ
ἀνδρός,
etc.,
ἅνδρες
for
οἱ
ἄνδρες;
the
Ion.
crasis
is
ὡνήρ,
ὧνδρες,
Hdt. 4.161
,
134
:
Ep.
also
ἀνέρα,
ἀνέρος,
ἀνέρι,
dual
ἀνέρε,
pl.
ἀνέρες,
ἀνέρας,
ἄνδρεσσι.
[
Ep.
Poets
mostly
use
ᾱ
in
arsi,
ᾰ
in
thesi;
but
in
trisyll.
forms
with
stem
ἀνέρ-
always
ᾱ;
so
also
Trag.
in
lyr.,
S. Tr. 1011
,
OT 869
.
But
in
Trag.
senarians
ᾰ
always.]
(
ἀ-
in
nom.
by
analogy;
cf.
Skt.
nar-
from
I.-E.
ner-,
nṛ-
from
nṛ-,
Gk.
ἀνδρ-
from
ṇr-
):—
A.
man,
opp.
woman
(
ἄνθρωπος
being
man
as
opp.
to
beast
),
Il. 17.435
,
Od. 21.323
;
τῶν
ἀνδρῶν
ἄπαις
without
male
children,
Pl. Lg. 877e
;
in
Hom.
mostly
of
princes,
leaders,
etc.,
but
also
of
free
men;
ἀ
δήμου
one
of
the
people,
Il. 2.198
,
cf.
Od. 17.352
;
with
a
qualifying
word
to
indicate
rank,
ἀ.
βουληφόρος
Il. 2.61
;
ἀ.
βασιλεύς
Od. 24.253
;
ἡγήτορες
ἄ.
Il. 11.687
.
II.
man,
opp.
god,
πατὴρ
ἀνδρῶν
τε
θεῶν
τε
ib.
1.544
,
al.;
Διὸς
ἄγγελοι
ἠδὲ
καὶ
ἀνδρῶν
ib.
334
,
cf.
403
,
Hdt. 5.63
,
etc.:
most
common
in
pl.,
yet
sts.
in
sg.,
e.g.
Il. 18.432
:—freq.
with
a
Noun
added,
βροτοί,
θνητοὶ
ἄ.,
Od. 5.197
,
10.306
;
ἄ.
ἡμίθεοι
Il. 12.23
;
ἄ.
ἥρωες
ib.
5.746
:—also
of
men,
opp.
monsters,
Od. 21.303
:—of
men
in
societies
and
cities,
οὔτε
παρʼ
ἀνδράσιν
οὔτʼ
ἐν
ναυσὶ
κοίλαις
Pi. O. 6.10
;
and
so
prob.,
ἄλλοτε
μέν
τʼ
ἐπὶ
Κύνθου
ἐβήσαο
.
.,
ἄλλοτε
δʼ
ἂν
νήσους
τε
καὶ
ἀνέρας
.
.
h.Ap. 142
.
III.
man,
opp.
youth,
unless
the
context
determines
the
meaning,
as
in
οὔ
πως
ἔστι
νεωτέρῳ
ἀνδρὶ
μάχεσθαι
ἄνδρα
γέροντα
Od. 18.53
;
but
ἀ.
alone
always
means
a
man
in
the
prime
of
life,
esp.
warrior,
ἀ.
ἕλεν
ἄνδρα
Il. 15.328
;
so
ἀ.
ἀντʼ
ἀνδρὸς
ἐλύθησαν
Th. 2.103
;
the
several
ages
are
given
as
παῖς,
μειράκιον,
ἀ.,
πρεσβύτης
X. Smp. 4.17
;
εἰς
ἄνδρας
ἐγγράφεσθαι,
συντελεῖν,
D. 19.230
,
Isoc. 12.212
;
εἰς
ἄνδρας
ἀναβῆναι
BMus.Inscr.
898;
in
Inscrr.
relating
to
contests,
opp.
παῖδες,
IG
22.1138.10,
etc.
IV.
man
emphatically,
man
indeed,
ἀνέρες
ἄστε,
φίλοι
Il. 5.529
;
freq.
in
Hdt.
,
πολλοὶ
μὲν
ἄνθρωποι,
ὀλίγοι
δὲ
ἄνδρες
7.210
;
πρόσθεν
οὐκ
ἀ.
ὅδʼ
ἦν;
S. Aj. 77
;
ἄνδρα
γίγνεσθαί
σε
χρή
E. El. 693
;
ἀ.
γεγένησαι
διʼ
ἐμέ
Ar. Eq. 1255
;
ὃ
μαθὼν
ἀ.
ἔσει
Id. Nu. 823
;
ἄνδρας
ἡγοῦνται
μόνους
τοὺς
πλεῖστα
δυναμένους
καταφαγεῖν
Id. Ach. 77
;
εἰ
ἄνδρες
εἶεν
οἱ
στρατηγοί
Th. 4.27
;
οὐκέτι
ἀ.
ἀλλὰ
σκευοφόρος
X. Cyr. 4.2.25
;
τὸν
Λυκομήδην
.
.
μόνον
ἄνδρα
ἡγοῦντο
Id. HG 7.1.24
;
οὐκ
ἐν
ἀνδράσι
not
like
a
man,
E. Alc. 723
,
cf.
732
;
ἀνδρὸς
τὰ
προσπίπτοντα
γενναίως
φέρειν
ʼtis
the
part
of
a
man
. .,
Men. 771
,
etc.
V.
husband,
Il. 19.291
,
Od. 24.196
,
Hdt. 1.146
,
etc.;
εἰς
ἀνδρὸς
ὥραν
ἡκούσης
τῆς
κόρης
Pl. Criti. 113d
;
so
ἐξοικιεῖν
εἰς
ἀνδρὸς
[οἶκον]
θυγατέρα
Luc. Lex. 11
:—also
of
a
paramour,
opp.
πόσις,
S. Tr. 551
,
cf.
E. Hipp. 491
,
Theoc. 15.131
;
ἀ.
ἁπασῶν
τῶν
γυναικῶν
ἐστι
νῦν
Pherecr. 155
;
αἰγῶν
ἄνερ
Theoc. 8.49
.
VI.
Special
usages:
1.
joined
with
titles,
professions,
etc.,
ἰητρὸς
ἀ.
Il. 11.514
;
ἀ.
μάντις,
ἀ.
στρατηγός,
Hdt. 6.83
,
92
(dub.);
ἀ.
νομεύς
S. OT 1118
;
ἄνδρες
λοχῖται,
λῃσταί,
ἀσπιστῆρες,
ib.
751
,
842
,
Aj. 565
;
esp.
in
disparagement,
κλῶπες
ἄ.
E. Rh. 645
;
ἀ.
δημότης
S. Ant. 690
;
with
names
of
nations,
as
Φοίνικες
ἄ.
Hdt. 4.42
;
ἀ.
Θρῇξ
E. Hec. 19
,al.;
esp.
in
addresses,
ἄ.
ἔφοροι
Hdt. 9.9
;
ἄ.
πολῖται
S. OT 513
;
ἄ.
δικασταί
D. 21.1
,
etc.;
ὦ
ἄνδρες
gentlemen
of
the
jury,
Antipho 1.1
,
Lys. 1.1
,
etc.;
ὦ
ἄ.
Ἀθηναῖοι
Id. 6.8
,
etc.:
hence
in
Comedy,
ἄ.
ἰχθύες
Archipp. 29
;
ἄ.
θεοί
Luc. JTr. 15
;
ὦ
ἄ.
κύνες
Ath. 4.160b
.
2.
ὁ
ἀνήρ,
by
crasis
Att.
ἁνήρ,
Ion.
ὡνήρ,
is
freq.
used
emphatically
for
αὐτός,
ἐκεῖνος
Ar. V. 269
,
prob.
in
Pl. Sph. 216b
,
etc.:
sts.
so
in
oblique
cases
without
the
Art.,
S. Tr. 55
,
109
,
293
,
etc.;
but
not
in
Prose.
3.
ἀ.
ὅδε,
ὅδʼ
ἀ.,
in
Trag.,
=
ἐγώ,
S. Aj. 78
,
E. Alc. 690
,
etc.
4.
πᾶς
ἀ.
every
man,
every
one,
freq.
in
Pl. Lg. 736c
,
al.,
cf.
E. Or. 1523
.
5.
a
man,
any
man,
εἶτʼ
ἄνδρα
τῶν
αὑτοῦ
τι
χρὴ
προϊέναι;
Ar. Nu. 1214
;
οὐ
πρέπει
νοῦν
ἔχοντι
ἀνδρί
Pl. Phd. 114d
,
etc.;
οὐ
παντὸς
ἀνδρὸς
.
.
ἐσθʼ
ὁ
πλοῦς
ʼtis
not
every
one
that
can
go,
Nicol.Com. 1.26
.
6.
ὦ
δαιμόνιʼ
ἀνδρῶν
Eup. 316
;
and
often
with
a
Sup.
,
ὦ
φίλτατʼ
ἀνδρῶν
Phryn.Com. 80
,
etc.
7.
κατʼ
ἄνδρα
viritim,
Isoc. 12.180
,
POxy. 1047 iii 11
,
BGU 145.5
,
etc.;
so
τοὺς
κατʼ
ἄνδρα
individuals,
opp.
κοινῇ
τὴν
πόλιν,
D.Chr. 32.6
.
8.
In
LXX
,
ἀνήρ
=
ἕκαστος,
δότε
μοι
ἀνὴρ
ἐνώτιον
Jd. 8.24
;
ἀ.
τῷ
ἀδελφῷ
αὐτοῦ
προσκολληθήσεται
‘each
to
his
fellow’,
of
leviathanʼs
scales,
Jb. 41.8
;
also
ἀ.
εἷς
4 Ki. 6.2
;
with
negs.,
ἀ.
μὴ
ἐπισκεπήτω
ib.
10.19
;
ἀνὴρ
ἀνήρ
any
one,
Le.
15.2
.
9.
ἄνδρας
γράφειν·
τὸ
ἐν
διδασκάλου
τὰ
παιδία
ὀνόματα
γράφειν,
Hsch.
VII.
male
animal,
Arist. HA 637b15
.